Hát mit is mondhatnék, én gyűlölöm a hétfőt már gyerek korom óta. Emlékszem, hogy elkezdtem a vasárnap estéket is gyűlölni, mert tudtam jól, hogy másnap iskola van, feszültséggel töltött el, és a végén már aludni és pihenni sem tudtam. Valahonnan onnan maradhatott meg ez a dolog. És hát mindig elindulni nehéz, a kedd már könnyebben szokott telni, hiszen annak már lendülettel fut neki az ember. Nem mondhatom, hogy nem szeretném a munkám és azért lennék ennyire rossz passzban hétfőnként, mert szeretem a kollégáimat, azt is szeretem amit csinálok és az eredmények is jók amiket elérek, egészen egyszerűen nekem valami hétfő undorom alakult ki gyerekkoromban, ami olyannyira látványos, hogy már a kollégáim is jól tudják, hogy hétfőn bizony hozzám nem nagyon kell szólni. Így fogadnak el és így szeretnek.
Különösen nehezek azonban azok a hétfői napok, amikor még minderre az alap feszültségre történik valami negatív, váratlan esemény, baleset vagy hiba. Én például soha semmilyen telefonomat nem törtem össze. Ejtettem már le, de mindig volt rajta üvegfólia, megfelelő tokban tartottam, így soha nem esett meg, hogy összetört volna a kijelző vagy épp más probléma lett volna amiatt mert nem vigyáztam rá. Épp ezért meggyőződésem volt, hogy akinek ilyen dolgok történnek a készülékével az felelőtlen vagy nem elég óvatos.
Mindaddig, míg egy hete hétfőn úgy nem jártam, ahogy sok ember, akit eddig bíráltam, ugyanis annyira bandukoltam a lépcsőn felfelé, hogy nem vettem észre, hogy kicsúszik a telefon a zsebemből és végig esett a lépcső egész aljáig. Mondanom sem kell, hogy iphone kijelzőcsere lett a vége. Öröm a bajban, hogy tényleg az ország egyik legjobb iphone szerviz csapatát sikerült megtalálnom, nagyon profik, gyorsan és jó áron dolgoznak és hihetetlen precízek, de hát a hétfő állapotát természetesen tovább rontotta ez a dolog. Azt hiszen keresek egy pszichológust, aki segít feloldani bennem ezt a gyűlöletet és feszültséget ez ellen a nap ellen, máshogy nem fog menni.